Keresés a google-lel
Cím:
1024, Budapest,
Rómer Flóris u. 22-24. V/15.
Telefonszámok:
(+361) 212 2179
(+361) 316 4987
+36 30 435-5317
Fax:
(+361) 315 0195
Központi e-mail cím:
© 2009 seed.hu
SEED Kisvállalkozás- fejlesztési Alapítvány
Minden jog fenntartva.
Web design és üzemeltetés:
Hungary.Network Zrt.
"Küldetésünk a fenntartható gazdaság és az esélyegyenlőség előmozdítása az etikus, tudatos és hatékony vállalkozói magatartás népszerűsítésén és fejlesztésén keresztül."
Vállalkozói tudástár
Vállalkozói tudástár1. A vállalkozó és én Bevezetőként egy szemléletbeli kérdést kell tisztázni, ami hasznos lehet azoknak, akik soha nem vállalkoztak eddig, de szeretnének belevágni. 2. A nyereség, a bevétel és a költség A forgalomból árbevételünk származik, ami korántsem azonos a nyereséggel, ugyanis vannak költségeink: pl. rezsi, alvállalkozóknak, beszállítóknak kifizetett beszerzési költség, bérköltség stb. A nyereséget úgy kapjuk, hogy a nettó árbevételből levonjuk a költségeket, ráfordításokat. Ez azért nagyon fontos, mert a társasági nyereségadó számításnál az adózás előtti nyereségből kell kiindulni. Ezt módosítjuk adóalap növelő és csökkentő tételekkel, ami után megkapjuk az adóalapot. Ennek meghatározott százalékát kell társasági nyereség adóként megfizetni. Egyéni vállalkozás.
Információk a Kft. alapításáról
Terhek a munkavállalói oldalon Ha egyéni vagy társas vállalkozóként (bt beltagja, kft ügyvezetője) származik jövedelmünk akkor azt a következő levonások, járulékok terhelik: Levonások a jövedelemből: A vállalkozást terhelő járulékok: A kormány minden évre jóváhagyja az aktuálisan érvényes minimálbér összegét. Az adójóváírás az adóévben megszerzett bér 18 %-a, de legfeljebb havi 11.340 Ft 1.250.000 Ft éves jövedelemig. E felett a jövedelem felett mértéke egyre csökken, és 2.762.000 Ft-nál el is fogy. Tehát, ha valakinek a jövedelme meghaladja a fenti határokat (mert pl. főállásból származó jövedelme és vállalkozásból származó jövedelme is van), akkor számíthat rá, hogy az igénybe vehető adójóváírás mértéke csökken, vagy akár meg is szűnik. Nem baj, ha az illető munkahelyén alkalmazottként az adóelőleg levonásnál kéri az adójóváírás érvényesítését, de ha a törvényben előírt határt az éves összes jövedelme meghaladja, akkor a jogosulatlanul igénybe vett adójóváírást a személyi jövedelemadó bevallás benyújtásának határidejéig az adóhivatal számlájára be kell fizetni. 8. Egyéni vállalkozás költségei (nyereség, vállalkozói kivét) A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenységéből származó nyereségét a vállalkozói bevételből a vállalkozói költség levonásával határozza meg. Ehhez a személyi jövedelmadóról szóló 1995. évi CXVII számú törvény 10. és 11. számú mellékletében foglaltakat kell figyelembe venni. Fő szabály szerint csak a vállalkozói tevékenység, a bevétel elérése érdekében felmerült kiadások számolhatóak el költségként.
Többféle vállalkozói tevékenység esetén azok bevételeit együttesen kell egyéni vállalkozói bevételnek tekinteni, valamint az elérésük érdekében felmerült (az szja-törvényben elismert) összes költséget is együttesen kell elszámolni.
A nyereséget terhelő adók: Az adózás előtti vállalkozói nyereség (bevétel-költség korrigálva az adóalap módosító tételekkel) után a következőket kell befizetni: 9. A működési engedély, telephely engedély A működési engedély, telepengedély ügyében a helyi polgármesteri hivatal - általában igazgatási - irodája ad pontos felvilágosítást. A működési engedély kérelmezése 10.000 Ft-ba kerül. A kérelem benyújtását követően a polgármesteri hivatal megkeresi az összes szakhatóságot (szám szerint 24, pl. ÁNTSZ, Környezetvédelmi Felügyelőség stb.), akik első körben eldöntik, hogy egyáltalán illetékesek-e a témában, vagy nem érintettek a vállalkozási tevékenység jellege miatt. Ezután minden egyes esetet egyediként kezelve elbírálják a benyújtott kérelmet, és tájékoztatják a kérelmezőt arról, hogy milyen előírásoknak kell megfelelni, és milyen további beruházásokat kell végrehajtania, hogy megfeleljen a törvényeknek (pl. egészségügyi, munkavédelmi, környezetvédelmi, biztonsági stb. előírások). Vagyis a kérelem benyújtását követően lehet számítani arra, hogy esetleg jelentős többletberuházást várnak el a szabályos működés érdekében. Sajnos ezzel kapcsolatban előzetes információt nem nyújtanak arra való hivatkozással, hogy minden eset egyedinek számít. 133/2007. (VI. 13.) Korm. Rendelet az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről. Bővebben... 80/1999. (VI. 11.) Korm. Rendelet a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről. Bővebben... 129/2000. (VII. 11.) Korm. Rendelet az egyéni vállalkozói igazolványról. Bővebben... A nyilvántartásba vételre kötelezett áruk és szolgáltatások köréről és az ezekre vonatkozó kereskedelmi tevékenység gyakorlásának feltételeiről szóló 25/2007. (II. 28.) GKM rendelet. A leggyakrabban előforduló szakmák közül: új és használt személygépkocsik, motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok, nemesfémből készült tárgyak kiskereskedelmi forgalmazásával, hulladék kereskedelmi, valamint csomagküldő kiskereskedelmi tevékenységgel csak az a kereskedő foglalkozhat, akit a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Belkereskedelmi és Idegenforgalmi Főosztály (1024 Budapest, Margit krt. 85.) nyilvántartásba vett; 10. Vállalkozói tevékenység folytatásához szükséges végzettség Engedélyköteles társas vállalkozói tevékenység vagy bármely egyéni vállalkozás esetén a szükséges végzettségről a területileg illetékes okmányirodánál kell érdeklődni. Náluk van ugyanis egy nagyon hosszú lista, ami teljes terjedelmében nem publikus, mert annyira bonyolult a használata. Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel, vagy az alkalmazottai, illetve segítő családtagjai között van olyan személy, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. Nem elegendő, ha az egyéni vállalkozó vagy alkalmazottja az igazolvány kiváltásakor még képzés alatt áll. A vállalkozás alapításakor a vállalkozást alapítóknak áfa-nyilatkozatot kell tenniük. Az adóhatóság ez alapján határozza meg a vállalkozás adószámát. Ha a vállalkozás alanya az áfának, akkor értékesítéskor, szolgáltatásnyújtáskor az értékesítés után a vevőnek áfát kell felszámítania. Ez az áfa azonban nem a vállalkozást, hanem az államot illeti meg. Ezért ezt az összeget be kell fizetni az adóhivatal számlájára, de csökkenthető a beszerzések levonható áfájával. 20%-os ÁFA-kulccsal számolva, tehát, ha pl. 120 Ft-ért (hogy könnyebb legyen számolni) szerez be egy árut, annak 20 Ft az áfája. Ha ezt 180 Ft-ért adja el, annak 30 Ft az áfája. Ezt a 30 Ft-ot csökkentheti a beszerzett áru áfájával, tehát 10 Ft áfát kell befizetni az APEH-nek. Áfa mentességnek két fajtája létezik. Az egyik az alanyi áfa mentesség, a másik a tevékenység jellegére tekintettel az áfa törvény által meghatározott áfa mentesség. Az alanyi áfamentesség szabadon választható abban az esetben, ha a vállalkozás várható éves árbevétele nem haladja meg az 5.000.000 forintot. A vállalkozói tevékenységet év közben kezdő vállalkozások esetében az alanyi áfamentesség éves felső határa időarányosan változik attól függően, hogy a vállalkozás indulásakor még mennyi van hátra az adott évből. Egy hasznos link: APEH. 13. Egyéni vállalkozó bankszámlanyitási kötelezettsége Egyéni vállalkozónak akkor kötelező vállalkozói bankszámlát nyitni, ha áfa fizetésre kötelezett. Vagyis alanya az áfának, áfa-köteles tevékenységet végez, az adószámának a 9. számjegye 2-es. A tevékenységek áfa mentességét az áfa törvény VI. fejezete szabályozza. Jelenleg elfogadás alatt van az a törvény, ami a TEÁOR kódok átsorolását legkésőbb a 2008-as adóévről készített adóbevallásban teszi kötelezővé. A törvény elfogadása esetén a tevékenységi körökben a módosítást a vállalkozásoknak legkésőbb a 2009. évi első adóbevallás határidejéig kellene megtenni, de folyamatos felvilágosítás az APEH honlapján elérhető: APEH. 15. Egyéni vállalkozás főállás mellett Ha az egyéni vállalkozónak van igazolható heti 36 órát meghaladó főállású munkaviszonya, és a vállalkozásából nem származik vállalkozói kivétje, akkor egyéni vállalkozóként nincs járulékfizetési kötelezettsége, ami a független a bevételétől. Vagyis csak a nyereség (árbevétel mínusz költségek), illetve az árbevétel után kell különböző adókat fizetni, de járulékokat nem. Ha igazolhatóan nincs legalább heti 36 órás főállású munkaviszonyod máshol (tehát főállású egyéni vállalkozó vagy), akkor legalább a minimálbér után meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a vállalkozói igazolvány kiváltásának napjától. Akkor is, ha még semmilyen bevétele nincs a vállalkozásnak! 16. Vállalkozás nappali tagozatos hallgatóként A közép- vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatói jogviszonya főállású jogviszonynak számít, ezért az így tanuló hallgatónak nincs kötelező járulékfizetési kötelezettsége vállalkozóként. Csak a tételes egészségügyi hozzájárulást kell megfizetni, ami napi 65 Ft, havi 1.950 Ft. 17. Vállalkozás ápolási díj mellett Az ápoló az ápolási díj folyósításának időtartama alatt munkát vállalhat a következők szerint: 18. Vállalkozás nyugdíj mellett Ha a nyugdíjasnak a nyugdíja mellett keletkezik jövedelme, akkor a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kivéve ugyanúgy meg kell fizetni a járulékokat, mint bármely munkavállalónak, még nyugdíjjárulékot is vonnak tőle. És a kifizető is ugyanúgy megfizeti a vállalkozást terhelő járulékokat, mint bármely más dolgozó után. Természetesen a jövedelem után SZJA-t is kell fizetni, aminek megállapításánál a havi ill. éves nyugdíj összegét is figyelembe kell venni. Ez a 2007.12.31. előtt nyugdíjazottakra vonatkozik. 19. Alkalmi munkavállalói kiskönyv Az alkalmi munkavállalói könyv használata azoknak ajánlott, akik nem végeznek rendszeres munkát. A feltételeket és részletes információkat partnerünk honlapján olvashatja: PESTESÉLY.
* Az alkalmi munkavállalásról szóló 1997. évi LXXIV. törvény melléklete alapján
Ha valaki egyéni vállalkozó és mellette am könyvvel végezne időszakos munkát, akkor ne feledje, hogy a vállalkozás bevétele és az am könyves munkából származó jövedelem nem összekeverendő: az előbbi a vállalkozást gazdagítja, a második a magánszemélyt. Adóbevallásánál a vállalkozói kivét (a magánszemély fizetése) és az am könyvese jövedelem kell, hogy együtt szerepeljen, és ezek után az SZJA-t kell megfizetni. 20. Gyermekvállalással kapcsolatos támogatások terhelik-e a vállalkozást? Szülési szabadság (TGYÁS, GYED, GYES), valamint gyermekápolási táppénz esetén, a vállalkozásnak nincs semmilyen járulékfizetési kötelezettsége sem az alkalmazottak, sem a vállalkozó után (amennyiben a vállalkozásban nem volt személyes közreműködés). Ezeket az ellátásokat az Országos Egészségpénztár fizeti. De a gyermekgondozás után visszatérő munkavállalónak az évek alatt felgyülemlett szabadságát ki kell adni, ami azt jelenti, hogy több hónapig fizetni kell a dolgozónak a bért, az adóhivatalnak pedig a bérjárulékokat úgy, hogy a magánszemély még nem dolgozik. Ez egy mikrovállalkozásnak súlyos teher lehet. És ha szülés előtt táppénzre megy a munkavállaló, annak is vannak anyagi terhei a munkaadóra nézve. Ld. 21. pont. 21. A betegállomány vállalkozói terhei Alkalmazott betegsége esetén a keresőképtelenség első 15 munkanapja a betegszabadság időszaka, melyre a munkáltató a bér 80%-át fizeti. Ezt ugyanúgy kell bérszámfejteni, mint a fizetést, ugyanazokat a járulékokat - munkavállalói járulékot kivéve - kell levonni, illetve utána megfizetni, mint a bér esetén. A keresőképtelenség 16. munkanapjától jár a táppénz, melyet az Országos Egészségpénztár folyósít. A kifizetett táppénz egyharmadát táppénz-hozzájárulás címén a munkáltatónak át kell utalnia az Országos Egészségpénztárhoz annak határozata alapján. 22. Finanszírozási lehetőségek A hitelintézetek min. 1 éves pozitív eredmény után szoktak működő vállalkozóknak hitelt adni, vagyis újonnan alapított cégeknek nem adnak hitelt, hiszen elég nagy a kockázatuk. Jelzáloghitelt akkor adnak vállalkozásnak is, ha van ingatlan a vállalkozás nevén, ami fedezetül szolgálhat. Lehet még személyi kölcsönnel vagy magán ingatlanra bejegyzett jelzáloghitellel próbálkozni. Mikrohitel lehetőségek Mezőgazdasági, vidékfejlesztési területen működő vállalkozásoknak: ÚMVP. Pályázatok: NFÜ. Finanszírozási lehetőségek: Finanszírozás. 23. Fontosabb adó- és jogszabályváltozások 2008. január 1-től Honlapunkon itt elérhető: SEED. 24. A vállalkozás működési költségei, ha nincs bevétel A vállalkozásnak akkor is lehetnek működési költségei, adó ill. járulékfizetési kötelezettségei, ha nincs bevétele. Egyrészt, a főállású egyéni és társas vállalkozó után kötelező megfizetni a havi minimum járulékokat, és ha a vállalkozásnak alkalmazottja van, akkor annak bér- és járulék költsége is, mint rendszeres költség meg fog jelenni. Másrészt a könyvelői díjat, bankszámla vezetési költséget, a fenntartott iroda, telephely, üzleti költségeit, bérleti díját, rezsijét is folyamatosan fizetni kell. 25. Foglalkoztatást könnyítő lehetőségek A START-kártyával rendelkező munkavállaló esetében a munkaadónak csökkentett járulékfizetési kötelezettsége van, mert annak egy részét átvállalja az állam. Típusai: START Kártya - kiváltására jogosult, aki a huszonötödik életévét, felsőfokú végzettség esetén a harmincadik életévét még nem töltötte be, a tanulmányainak befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát. START Plusz Kártya - A GYES, GYED, GYET, valamint ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven belül (365 nap), illetve a GYES melletti munkavégzés, továbbá a tartósan álláskereső személyek (min. 12 hónapja regisztrált álláskereső) esetén váltható ki. START Extra Kártya - Aki az 50. életévét betöltötte, vagy életkorra való tekintet nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. Bővebben: Állami Foglalkoztatási Szolgálat. 26. Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásánál lehetőség van állami bértámogatás igénylésére. Részletek az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján, ide kattintva. 27. Munkavégzés kisgyerek mellett A TGYÁS és a GYED mellett nem lehet munkát vállalni, különben megszűnik a jogosultság. Vállalkozni sem lehet, ami pontosítva azt jelenti, hogy pl. tulajdonosként, tagként szerepelhet a jogosult a vállalkozásban, de a személyes közreműködését ki kell zárni a társasági szerződésben, vagyis közvetlen jövedelme sem lehet. Miután előbbiek mellett semmilyen kereső tevékenységet nem lehet folytatni, segítő családtagként vagy megbízási szerződéssel sem lehet munkát vállalni. A GYES mellett már szabadon lehet munkát vállalni, vállalkozni, de azután ugyanúgy meg kell fizetni a járulékokat, mint normális esetben. Vagyis legalább a minimálbér utáni járulékokat kell megfizetni. Egy üzlet átvételét lehetőleg ne a működtető cég megvásárlásával, hanem csak a tevékenység átvételével oldjuk meg. Úgy nincs kockázat az előző cég esetleges tartozásai, megvásárláskor fel nem mérhető esetleges kötelezettségek stb. miatt. A tevékenység változatlan formában történő átvételekor a működési engedélyt könnyített eljárás keretében adják meg. 29. Vállalkozás indítása - Hogyan kezdjem? Nincs általános érvényű „menetrend", de van néhány olyan dolog, amire mindenképpen szükség van:
30. EVA - Egyszerűsített vállalkozói adó EVA törvény szerinti adózást válaszhat egyéni vállalkozó, és bt, kft egyaránt. Újonnan induló vállalkozás azonban nem választhatja. Minimum két lezárt pénzügyi év után választható. További feltétele, hogy a társaságban a váltást megelőző egy évben ne legyen 50 %-ot meghaladó szavazati joggal járó tulajdonosváltozás, az árbevétele az előző két évben, és a következő évben várhatóan éves szinten ne haladja meg a 25 millió Ft-ot és nem lehet a cégnek köztartozása. December 20-ig lehet az adóhivatalnál bejelenteni, ha a vállalkozás a következő év január 1-jétől EVÁ-s szeretne lenni. A már EVÁ-sként működő vállalkozásoknak a bejelentést megismételni nem kell. Az EVÁ-ból való kilépés akár év közben is kötelező, ha az árbevétel meghaladta a 25 millió Ft-ot, év végén pedig a vállalkozó döntése szerint megtehető. Honlapunkon részletes információ található a témában ITT. Tbj. 4.§ g) Segítő családtag: az egyéni vállalkozónak, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetes személy tagjának az a közeli hozzátartozója, aki az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásában, illetőleg a társaságban személyesen és díjazás ellenében - nem munkaviszony keretében - munkát végez, kivéve azt, aki saját jogú nyugdíjas, továbbá aki özvegyi nyugdíjban részesül, ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. A minőségirányítás külön szakma, rengeteg tanácsadó cég működik, amely a HACCP rendszer bevezetésével foglalkozik. A szakértői költség százezres nagyságrendű lehet, de ez nagyban függ a tevékenység jellegétől, bonyolultságától. A kézikönyvet mindenképpen érdemes áttekinteni: NFGM. A hazai cégek külföldi piacokra lépésével az ITD Hungary nevű szervezet (http://www.itdh.hu/) foglalkozik: ők felelnek Magyarország és a magyar állampolgárok, vállalatok külgazdasági kapcsolataiért, alapos piacismeretük van minden országról, sőt segítenek háttér információval a kapcsolatépítésben, külföldi cégalapításban. 35. Kereskedelemre vonatkozó szabályok Bármilyen kereskedelemről legyen szó a működéshez kereskedelmi végzettség kell (boltvezetői, eladói), de erről a helyi okmányiroda ad kizárólag pontos felvilágosítást. Végzettség akkor nem kell, ha valaki kizárólag a saját maga által előállított termékeket forgalmazza. Az üzlethelyiségre működési engedélyt kell kérni. A kérelmet az helyi polgármesteri hivatal illetékes osztályához kell beadni. 36. Milyen költségeket lehet elszámolni? A vállalkozás bevételszerző tevékenysége érdekében felmerült, a vállalkozási célú költségeket lehet elszámolni. Általánosságban elszámolhatóak az irodafenntartás költségei, a rezsiszámlák, a telefon-, internet előfizetés, az irodaszerek, gépek, berendezések, bútorok költségei. Ha a saját lakásunkban van az iroda, akkor csak az irodára eső arányos rész számolható el. Kereskedelemben elszámolható az árukészlet beszerzési költsége, gyártásnál, szolgáltatásnál pedig az alapanyagok, munkadíjak, alvállalkozói költségek. Szintén elszámolhatók az igénybe vett szolgáltatások (pl. könyvelő, ügyvédi költség stb.). Valamely önálló tevékenység végzése céljából - ha azt nem egyéni vállalkozóként szeretnénk végezni - adószámot lehet kérni a lakhely szerint illetékes adóhivatalnál. Az adószám igénylése díjmentes. A 06-40-42-42-42-es ügyfélszolgálati számukon lehet érdeklődni, hogy egy adott tevékenység végezhető-e ilyen formában. Ha nincs bevétel, nem kell közterheket fizetni. Ha van, akkor járulékokat és SZJA-t kell fizetni. Ha adószámos magánszemélyként valaki számlát ad, akkor a megbízója csak a járulékokkal és az SZJA-val csökkentett összeget fizetheti ki. Az egyablakos ügyintézés azt jelenti, hogy azok az adatok, amelyek a Cégbíróságra bekerülnek, automatikusan eljutnak az APEH-hez is. De vannak olyan adatok, amelyeket a Cégbíróság nem kér be (az ügyvezető adóazonosító jele és az iratőrzés helye), ezeket külön kell bejelenteni. Ezen kívül azt is be kell jelenteni az APEH felé, hogy ki lesz az a személy, aki a vállalkozás adóbevallásait, adatszolgáltatásait elektronikus eljuttatja az adóhivatalhoz. 39. Álláskeresők vállalkozóvá válása, munkavállalása Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál lehetőség van két pályázatra is, amely a munkanélküliek vállalkozóvá válását segíti. A pályázási feltételek régiónként változnak, és az alábbi linkeken tekinthetők meg:
Ha a munkáltató mikro- vagy kisvállalkozás, akkor a teljes szakképzési hozzájárulás legfeljebb 60%-át, ha egyéb szervezet, akkor 33%-át használhatja fel dolgozói képzésére. A képzéseknek a következő feltételeknek kell megfelelni (2003. évi LXXXVI. törvény): 41. Nem rendszeres munkavégzés számla nélkül: megbízási szerződés Ha egy magánszemély nem egyéni vállalkozó, nem rendelkezik adószámmal és megbízzák egy egyszeri feladat ellátásával, akkor azt megbízási szerződés megkötése után lehet teljesíteni. A megbízási díj kifizetése előtt a megbízó nyilatkoztatja a megbízottat arról, hogy az elvégzett tevékenységével kapcsolatban mennyi igazolható költséget fog elszámolni (max. a megbízási díj 50%-a), és a nyilatkozat figyelembevételével levonja a megbízási díjból a mindenkori jogszabályok szerinti járulékokat és a személyi jövedelemadót. A megbízó a megbízottnak csak a járulékokkal, személyi jövedelemadóval csökkentett összeget fizetheti ki. 42. 2009. évi adó- és jogszabályváltozások A honlapunkon olvashatják, hogy milyen fontos változásokat 2009 az adóügyek és a vállalkozásokat érintő jogszabályok terén. 2009. évi változások 44. Gyermekek gondozásával kapcsolatos vállalkozás A kisgyerekes szülők közvetlenül érzékelik a gyermekgondozással foglalkozó intézmények kapacitáshiányát, vélhetőleg ezért gondolkodnak egyre többen ilyen jellegű vállalkozás indításában. Szakértőnk, Grosch Mária (OGySzN-gyermekek napközbeni ellátása szakértő, Fehér Kereszt Egyesület ügyvezető) segítségével, állítottuk össze ezt a pontot. Normatív támogatás A gyermekvédelmi törvény hatálya alá tartozó gyermekek számára személyes gondoskodást nyújtó napközbeni ellátások közül csak a bölcsőde és a családi napközi részesül állami támogatásban, az alternatív napközbeni ellátásokat, mint pl. az időszakos gyermekfelügyeletet és a játszóházat nem támogatja a központi költségvetés. Ha családi napközi működtető az alaptevékenységén kívül időszakos gyermekfelügyelettel és/vagy játszóházzal is segíti a gyermekes családokat, a normatív állami támogatás ebben az esetben is csak a családi napközi férőhelyekre illeti meg. A vállalkozás formájáról, a gondozás típusairól A gyakorlatban, ha a családi napközi nem a működtető saját háztartásában nyújtja a gyermekfelügyeletet, hanem bérelt ingatlanban, akkor a költséghatékonyabb működtetés érdekében a kis létszámú családi napközi mellett jó kiegészítő tevékenység a játszóház és az időszakos gyermekfelügyelet. Ha a főtevékenység a játszóház és az időszakos gyermekfelügyelet, de jelentkezik az állandóbb felügyeletre vonatkozó igény is a dolgozni igyekvő szülők részéről, akkor ha a feltételek megengedik, indokolt és fenntarthatóbb működést tesz lehetővé, ha a kínálat növekedik és a vállalkozó az államilag is támogatott családi napközi szolgáltatással bővíti tevékenységét. Működési feltételek, szükséges képzettség A gyermekjóléti törvényben található szabályozás a gyermekek ellátásához tartozó személyes gondoskodás körébe utalja a gyermekek állami normatívával is támogatott napközbeni ellátási formái - bölcsőde, családi napközi - mellett a házi gyermekfelügyelet és az alternatív napközbeni ellátásokat. Ezek mindegyike működési engedélyköteles tevékenység, a beindításukhoz és végzésükhöz szükséges feladatok a 2002/259-es kormányrendeletben találhatók. Az alternatív napközbeni ellátásokhoz tartozik az időszakos gyermekfelügyelet és a játszóház, melynek szakmai feltételrendszerét a 15/1998-as NM rendelet tartalmazza (51.bek., illetve a rendelet mellékleteiben). Az alternatív ellátások szakmai képesítésre és az ellátható gyermekek létszámának meghatározására az ellátni kívánt gyermekek életkorától és a tárgyi feltételektől függően a működési engedély kiadása során kerül sor, a szakmai program és a gondozási hely ismeretében. Bővebb információ: 45. A szaképzési hozzájárulásról A jogszabály szerint a szakképzési hozzájárulást a dolgozó képzésére lehet felhasználni. Témáját, tárgyát tekintve olyan képzés jöhet szóba, ami az adott munkakör betöltéséhez szükséges, és a cég tevékenységi köre indokolja. Vagyis fontos, hogy például a munkaköri leírásban elő legyen írva a képzés. 46. Közösségi adószám, külkereskedelem Közösségi adószámot kell igényelnie annak az általános forgalmi adó alanynak, speciális esetekben a nem általános forgalmi adó alanynak és az egyszerűsített vállalkozói adó alanynak, aki az Európai Közösség valamely másik tagállamában illetőséggel bíró adózóval szeretne kereskedelmi kapcsolatot létesíteni. Kereskedelmi kapcsolatnak minősül a termékbeszerzés, és -értékesítés, valamint a 2007. évi CXXVII. tv. (Áfa tv.) 37.§., 40-41.§. és 43-46.§.-ai szerinti szolgáltatások nyújtása és igénybevétele. Ha a vállalkozó nem terméket értékesít/vásárol és a szolgáltatást nem tartalmazza a felsorolt paragrafusok egyike sem, akkor nem kell kérnie közösségi adószámot. Abban az esetben, ha még nem rendelkezik adószámmal:
Ha már rendelkezik adószámmal, akkor a hatályos ’102, ’102/E, ’202, illetve ’202/T jelű változásbejelentő lapon lehet az a közösségi adószám megállapítását igényelni. Ha EU tagországban működő társaságnak ad el magyar vállalkozás valamit, akkor adómentesen állítja ki a számláját (nagyon fontos hogy mindkét fél közösségi adószámát fel kell tüntetni a számlán). és az adóbevallásban a külön erre létrehozott adómentes sorban kell feltüntetni ezeket a tételeket. 47. Termékdíj Az adót a termékek importálásának időpontjában vagy Magyarországon történő előállításának időpontjában kell kiszámítani. Az adó mértéke és összege a termék típusának függvényében változik. A jövedéki adó az általános forgalmi adóhoz hasonlóan a végfelhasználót terheli. Vannak azonban olyan esetek amikor a végfelhasználó a részére a termék árában áthárított jövedéki adó összegét visszaigényelheti (pl. mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után). A jövedéki adó bevallásával és visszaigénylésével kapcsolatos teendőkről a Vám- és Pénzügyőrség honlapján lehet tájékozódni.
*** Tovább linkek a vállalkozásokkal kapcsolatban:
Archív:
Ne legyen archivált
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Seed blog
- Levelet kaptunk
- Győztes vállalkozólányok a rotterdami döntőben
- Kalandom az ajándékboltban
- Búcsú Gödöllőtől
- A nemek esélyegyenlősége az EU egyik leggazdagabb városában
- Pénzes Péntek, vagy a vállalkozásfejlesztés éjszakája
- 90 éve halt meg Sarah Breedlove Walker
- Értesítés elutasított pályázatról
- Nemzetközi kapcsolatok
- Fél év után….
Legfrissebb hozzászólások
Galéria
Szavazás
Keresés oldalainkon:
Programjaink támogatói és médiapartnerei
|
|
|
|
|
|
|
|
