Vállalkozói tudástár

Találja meg az Önt érdeklő témát a honlap jobb oldali sávjában lévő keresők segítségével! Ezen  az oldalon úgy is kereshet, hogy egyszerre megnyomja a CTRL és az F billentyűket (vagy a szerkesztés menüpontból kiválasztja a "Keresés" pontot), amelynek eredményeként megjelenik a kereső ablak. Írja be a keresett kifejezést, és oda fog ugrani a kép, ahol a szövegben előszőr megtalálja a szót.

1. A vállalkozó és én
2. A nyereség, a bevétel és a költség
3. Vállalkozási formák
4. Az alkalmazott költségei
5. A vállalkozó járulékterhei
6. A minimálbér
7. Adójóváírás
8. Egyéni vállalkozás költségei (nyereség, vállalkozói kivét)
9. A működési engedély, telephely engedély
10. Vállalkozói tevékenység folytatásához szükséges végzettség
11. ÁFA alanyiság
12. AFA mentesség
13. Egyéni vállalkozó bankszámlanyitási kötelezettsége
14. Teáor
15. Egyéni vállalkozás főállás mellett
16. Vállalkozás nappali tagozatos hallgatóként
17. Vállalkozás ápolási díj mellett
18. Vállalkozás nyugdíj mellett
19. Alkalmi munkavállalói kiskönyv
20. Gyermekvállalással kapcsolatos támogatások terhelik-e a vállalkozást?
21. A betegállomány vállalkozói terhei
22. Finanszírozási lehetőségek
23. Jövedéki adó
24. A vállalkozás működési költségei, ha nincs bevétel
25. Foglalkoztatást könnyítő lehetőségek
26. Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása
27. Munkavégzés kisgyerek mellett
28. Üzlet megvétele
29. Vállalkozás indítása - Hogyan kezdjem?
30. EVA - Egyszerűsített vállalkozói adó
31. Távmunka
32. Segítő családtag
33. HACCP rendszer
34. Exportindítás
35. Kereskedelemre vonatkozó szabályok
36. Milyen költségeket lehet elszámolni?
37. Adószámos magánszemély
38. Egyablakos cégalapítás
39. Álláskeresők vállalkozóvá válása, munkavállalása
40. Szakképzési hozzájárulás
41. Nem rendszeres munkavégzés számla nélkül: megbízási szerződés
42. Termékdíj
43. EKHO
44. Gyermekek gondozásával kapcsolatos vállalkozás
45. Közösségi adószám, külkereskedelem

 1. A vállalkozó és én

Bevezetőként egy szemléletbeli kérdést kell tisztázni, ami hasznos lehet azoknak, akik soha nem vállalkoztak eddig, de szeretnének belevágni.

Nagyon fontos megérteni, hogy a VÁLLALKOZÁS NEM EGYENLŐ ÉN. Akkor sem, ha egyéni vállalkozásról van szó. Ha vállalkozók leszünk, az egyfelől jelenti azt, hogy magunkat foglalkoztatjuk, másfelől pedig viszünk egy üzletet a maga minden örömével és bánatával. Magánszemélyként tulajdonképpen a vállalkozásunk alkalmaz minket, ahonnan nekünk jövedelem jár, mint bármely más munkahely esetében, ami után az esetek többségében meg kell fizetni a járulékokat. Soha nem szabad összekeverni a vállalkozás nyereségét a bérünkkel (ami a vállalkozás szempontjából csak egy a sok költség közül). Vagyis vállalkozóként egyik zsebünkbe jön a vállalkozás nyeresége, a másikba a bérünk. A vállalkozásban forgó pénzt éppen ezért, nem szabad, sőt tilos úgy kezelni, mintha a háztartás kasszáját gyarapítaná, annak a nyilvántartásáról és arról, hogy mit kezdhetünk azzal a pénzzel az adójogszabályok és a számviteli törvény nagyon szigorúan rendelkeznek. Fontos, hogy minden a házipénztárhoz és a céges folyószámlához kötődő tranzakció mellett legyen a vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódó számla, ami igazolja a pénzáramlást.

2. A nyereség, a bevétel és a költség

A forgalomból árbevételünk származik, ami korántsem azonos a nyereséggel, ugyanis vannak költségeink: pl. rezsi, alvállalkozóknak, beszállítóknak kifizetett beszerzési költség, bérköltség stb. A nyereséget úgy kapjuk, hogy a nettó árbevételből levonjuk a költségeket, ráfordításokat. Ez azért nagyon fontos, mert a társasági nyereségadó  és a  vállalkozói személyi jövedelmadó számításnál az adózás előtti nyereségből kell kiindulni. Ezt módosítjuk adóalap növelő és csökkentő tételekkel, ami után megkapjuk az adóalapot. Ennek meghatározott százalékát kell társasági nyereség adóként megfizetni.

3. Vállalkozási formák

Egyéni vállalkozás.
Társas vállalkozás: betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság.

A fenti társas vállalkozási formák bármelyikében létre lehet hozni nonprofit társaságot, amely társaság nem folytat nyereségszerzésre irányuló gazdasági tevékenységet. A közhasznú szervezetekről szóló törvény határozza meg, hogy a nonprofit gazdasági társaság milyen előfeltételek fennállása esetén minősül közhasznú szervezetnek, és ehhez milyen követelményeket kell teljesítenie.

4. Az alkalmazott költségei

Terhek a munkavállalói oldalon:
A bruttó bérből levonásra kerülnek az alábbiak:

• szja 2010 évben az adó alapja a 27 százalékkal növelt jövedelem. Az szja mértéke:0-    5.000.000 Ft : 17 %, 5.000.000Ft-tól: 32 %
• 8 % magánnyugdíjpénztári tagdíj vagy nyugdíjjárulék
• 1,5 % nyugdíjjárulék
• 4 % természetbeni egészségbiztosítási járulék
• 2 % pénzbeli egészségbiztosítási járulék
• 1,5% munkaerőpiaci járulék

Terhek a munkáltatói oldalon:

• 24 % nyugdíjjárulék
• 1,5 % természetbeni egészségbiztosítási járulék
• 0,5 % pénzbeli egészségbiztosítási járulék
• 1 % munkaerőpiaci járulék
• 1,5 % szakképzési járulék

5. A vállalkozó járulékterhei

Ha egyéni vagy társas vállalkozóként (bt beltagja, kft ügyvezetője) származik jövedelmünk akkor azt a következő levonások, járulékok terhelik:

Levonások a jövedelemből:

• szja (ld. 4 pont)
• 8 %  magánnyugdíjpénztári tagdíj vagy nyugdíjjárulék
• 1,5 % nyugdíjjárulék
• 4 % természetbeni egészségbiztosítási járulék
• 2 % pénzbeli egészségbiztosítási járulék
• 1,5 % munkaerőpiaci járulék

A vállalkozást terhelő járulékok:

• 24 % nyugdíjjárulék
• 1,5 % természetbeni egészségbiztosítási járulék
• 0,5 % pénzbeli egészségbiztosítási járulék
• 1 % munkaerőpiaci járulék
• bruttó bér 1,5%-ának 60%-a a szakképzési hozzájárulás társas vállalkozások esetében (kivéve EVÁ-s vállalkozások).

Ha valakinek igazolhatóán legalább heti 36 órát meghaladó főállású munkaviszonya van, és a  vállalkozásából nem vesz ki jövedelmet, akkor utána nem kell újra megfizetni a járulékokat, hiszen azt a főállású munkáltatója megteszi. A  munkáltatótól viszont igazolást kell kérni a járulékok megfizetéséről.

6. A minimálbér

A kormány minden évre jóváhagyja az aktuálisan érvényes minimálbér összegét. A minimálbér a kötelezően fizetett legkisebb munkabér. A teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozók havi bruttó bére ennél kevesebb nem lehet. 2010-ben 73.500 Ft a havi minimálbér. Összege az APEH honlapján.

7. Adójóváírás

Az adójóváírás az adóalap-kiegészítéssel növelt bérjövedelem 17 százaléka, legfeljebb havi 15.100 Ft. A jogosultsági határ évi 3.188.000 Ft, e fölött az adójóváírás csökkentett mértékben vehető igénybe, legfeljebb 4.698.000 Ft éves jövedelemig.

8. Egyéni vállalkozás költségei (nyereség, vállalkozói kivét)

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenységéből származó nyereségét a vállalkozói bevételből a vállalkozói költség levonásával határozza meg. Ehhez a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII számú törvény 10. és 11. számú mellékletében foglaltakat kell figyelembe venni. Fő szabály szerint csak a vállalkozói tevékenység, a bevétel elérése érdekében felmerült kiadások számolhatóak el költségként.
 
Többféle vállalkozói tevékenység esetén azok bevételeit együttesen kell egyéni vállalkozói bevételnek tekinteni, valamint az elérésük érdekében felmerült (az szja-törvényben elismert) összes költséget is együttesen kell elszámolni.
 
A nyereséget terhelő adók:
Az adózás előtti vállalkozói nyereség (bevétel-költség korrigálva az adóalap módosító tételekkel) után 19 % személyi jövedelemadót kell fizetni.
Az egyéni vállalkozónak az adózás utáni vállalkozói jövedelme után osztalékadó fizetési kötelezettsége is van. Az osztalékadó a személyi jövedelemadó törvény szabályai szerint 25 % ez után még 14% egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni, figyelembe véve az egészségügyi hozzájárulás fizetésének szabályait.

Helyi iparűzési adó:
Minden vállalkozásnak az állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozói tevékenysége után adófizetési kötelezettsége keletkezik a területileg illetékes önkormányzat felé. Ez a helyi iparűzési adó, melynek mértéke max. a korrigált árbevétel 2%-a lehet. A település képviselő testületének határozata értelmében akár kevesebb is lehet. Alapja a korrigált árbevétel. A nettó árbevételt csökkenti az anyagköltség, az eladott áruk beszerzési értéke, valamint a közvetített szolgáltatások és az igénybevett alvállalkozói díjak összege. 2010-től az APEH felé kell bevallani és befizetni az iparűzési adót.

Egyéni vállalkozói kivét terhei:
A vállalkozói kivét tulajdonképpen az egyéni vállalkozó fizetése. A jövedelem kivét után a vállalkozó is sávosan változó SZJA-t fizet (17% vagy 32% a jövedelemtől függően), valamint járulékokat a bére után. Ld. 5 pont.

9. A működési engedély, telephely engedély

A működési engedély, telepengedély ügyében a helyi polgármesteri hivatal - általában igazgatási - irodája ad pontos felvilágosítást. A működési engedély kérelmezése 10.000 Ft-ba kerül. A kérelem benyújtását követően a polgármesteri hivatal megkeresi az összes szakhatóságot (szám szerint 24, pl. ÁNTSZ, Környezetvédelmi Felügyelőség stb.), akik első körben eldöntik, hogy egyáltalán illetékesek-e a témában, vagy nem érintettek a vállalkozási tevékenység jellege miatt. Ezután minden egyes esetet egyediként kezelve elbírálják a benyújtott kérelmet, és tájékoztatják a kérelmezőt arról, hogy milyen előírásoknak kell megfelelni, és milyen további beruházásokat kell végrehajtania, hogy megfeleljen a törvényeknek (pl. egészségügyi, munkavédelmi, környezetvédelmi, biztonsági stb. előírások). Vagyis a kérelem benyújtását követően lehet számítani arra, hogy esetleg jelentős többletberuházást várnak el a szabályos működés érdekében. Sajnos ezzel kapcsolatban előzetes információt nem nyújtanak arra való hivatkozással, hogy minden eset egyedinek számít.

Vonatkozó jogszabályok (teljes terjedelmükben megtalálhatók a www.magyarorszag.hu oldalon):

133/2007. (VI. 13.) Korm. Rendelet az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről.

80/1999. (VI. 11.) Korm. Rendelet a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről.

129/2000. (VII. 11.) Korm. Rendelet az egyéni vállalkozói igazolványról.

A nyilvántartásba vételre kötelezett áruk és szolgáltatások köréről és az ezekre vonatkozó kereskedelmi tevékenység gyakorlásának feltételeiről szóló 25/2007. (II. 28.) GKM rendelet.

A leggyakrabban előforduló szakmák közül: új és használt személygépkocsik, motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok, nemesfémből készült tárgyak kiskereskedelmi forgalmazásával, hulladék kereskedelmi, valamint csomagküldő kiskereskedelmi tevékenységgel csak az a kereskedő foglalkozhat, akit a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Belkereskedelmi és Idegenforgalmi Főosztály (1024 Budapest, Margit krt. 85.) nyilvántartásba vett;
(a 15/1989. (IX.07.) KeM rendelet 2. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételhez szükséges igazolást - új és használt személygépkocsik, motorkerékpár és segédmotoros kerékpár kereskedelem esetében - a Fővárosi Közlekedési Felügyelet Gépjárműközlekedési Szakága Felügyeleti Osztály adja ki. (Cím: 1033 Budapest, Mozaik u. 5.) a nemesfémből készült tárgyak kiskereskedelmi forgalmazásának engedélyezéséhez a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet egyetértését be kell szerezni; Egyúttal a tevékenységet a Budapest Fővárosi Közlekedési Felügyelet (Budapest, III. Mozaik u. 5.) felé a vonatkozó jogszabály alapján be kell jelenteni; Vendéglátóipari tevékenység folytatása esetén, kimért szeszesital árusítását a helyileg illetékes Rendőrkapitányság, valamint az árusítás helye szerinti illetékes vámhivatal Pesti Jövedéki Adójegy és Zárjegy Hivatal (1387 Bp. Pf.: 5) felé be kell jelenteni. Amennyiben a vendéglátó üzletben műsoros előadást (zene, tánc) rendeznek, továbbá szerencsejátéknak nem minősülő szórakoztató játékot (teke, biliárd, kártyajáték, játékautomata) folytatnak a szolgáltatások nyújtását a jegyzőnek és a területileg illetékes rendőrkapitányságnak (helyileg illetékes Rendőrkapitányság) be kell jelenteni.

10. Vállalkozói tevékenység folytatásához szükséges végzettség

Engedélyköteles társas vállalkozói tevékenység vagy bármely egyéni vállalkozás esetén a szükséges végzettségről a területileg illetékes okmányirodánál kell érdeklődni. Náluk van ugyanis egy nagyon hosszú lista, ami teljes terjedelmében nem publikus, mert annyira bonyolult a használata. Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel, vagy az alkalmazottai, illetve segítő családtagjai között van olyan személy, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. Nem elegendő, ha az egyéni vállalkozó vagy alkalmazottja az igazolvány kiváltásakor még képzés alatt áll.
Okmányirodák elérhetősége itt: OKMÁNYIRODÁK

11. ÁFA alanyiság

A vállalkozás alapításakor a vállalkozást alapítóknak áfa-nyilatkozatot kell tenniük. Az adóhatóság ez alapján határozza meg a vállalkozás adószámát. Ha a vállalkozás alanya az áfának, akkor értékesítéskor, szolgáltatásnyújtáskor az értékesítés után a vevőnek áfát kell felszámítania. Ez az áfa azonban nem a vállalkozást, hanem az államot illeti meg. Ezért ezt az összeget be kell fizetni az adóhivatal számlájára, de csökkenthető a beszerzések levonható áfájával. 25%-os ÁFA-kulccsal számolva, tehát, ha pl. 100 Ft-ért (hogy könnyebb legyen számolni) szerez be egy árut, annak 25 Ft az áfája. Ha ezt 200 Ft-ért adja el, annak 50 Ft az áfája. Ezt az 50 Ft-ot csökkentheti a beszerzett áru áfájával, tehát 25 Ft áfát kell befizetni az APEH-nek.

12. AFA mentesség

Áfa mentességnek két fajtája létezik. Az egyik az alanyi áfa mentesség, a másik a tevékenység jellegére tekintettel az áfa törvény által meghatározott áfa mentesség. Az alanyi áfamentesség szabadon választható abban az esetben, ha a vállalkozás várható éves árbevétele nem haladja meg az 5.000.000 forintot. A vállalkozói tevékenységet év közben kezdő vállalkozások esetében az alanyi áfamentesség éves felső határa időarányosan változik attól függően, hogy a vállalkozás indulásakor még mennyi van hátra az adott évből. Egy hasznos link: APEH.

13. Egyéni vállalkozó bankszámlanyitási kötelezettsége

Egyéni vállalkozónak akkor kötelező vállalkozói bankszámlát nyitni, ha áfa fizetésre kötelezett. Vagyis alanya az áfának, áfa-köteles tevékenységet végez, az adószámának a 9. számjegye 2-es. A tevékenységek áfa mentességét az áfa törvény VI. fejezete szabályozza.

14. TEÁOR

A vállalkozások tevékenységi köreinek besorolásához a TEÁOR kódok a KSH honlapján elérhetők.

15. Vállalkozás főállás mellett

Ha az egyéni vállalkozónak van igazolható heti 36 órát meghaladó főállású munkaviszonya, és a vállalkozásából nem származik vállalkozói kivétje, akkor egyéni vállalkozóként nincs járulékfizetési kötelezettsége, ami független a bevételétől. Vagyis csak a nyereség (árbevétel mínusz költségek), illetve az árbevétel után kell különböző adókat fizetni, de járulékokat nem. Ha az illetőnek igazolhatóan nincs legalább heti 36 órás főállású munkaviszonya máshol (tehát főállású egyéni vállalkozó), akkor legalább a minimálbér után meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a vállalkozói igazolvány kiváltásának napjától. Akkor is, ha még semmilyen bevétele nincs a vállalkozásnak!

16. Vállalkozás nappali tagozatos hallgatóként

A közép- vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatói jogviszonya főállású jogviszonynak számít, ezért az így tanuló hallgatónak nincs kötelező járulékfizetési kötelezettsége vállalkozóként.
Természetesen, ha van vállalkozói kivét, akkor azután meg kell fizetni a közterheket, év végén pedig a vállalkozás nyeresége után kell vállalkozói SZJA-t és vállalkozói osztalékadót fizetni.

17. Vállalkozás ápolási díj mellett

Az ápoló az ápolási díj folyósításának időtartama alatt munkát vállalhat a következők szerint:
1. nem otthon végzett munka esetében max. napi 4 óra,
2. otthon végzett munka esetében az időtartam nincs behatárolva.
Tehát a 2. pont értelmében lehet egyéni vállalkozó, de mivel az egyéni vállalkozás nem végezhető napi 4 órában, ezért legalább a teljes havi minimálbér után kötelező a járulékokat megfizetni.

18. Vállalkozás nyugdíj mellett

Ha a nyugdíjasnak a nyugdíja mellett keletkezik jövedelme, akkor nem vonnak pénzbeni egészségbiztosítási járulékot, sem munkaerőpiaci járulékot tőle. A kifizető ugyanúgy megfizeti a vállalkozást terhelő járulékokat, mint bármely más dolgozó után. Természetesen a jövedelem után SZJA-t is kell fizetni, aminek megállapításánál a havi ill. éves nyugdíj összegét is figyelembe kell venni. Ez mindenkire vonatkozik, aki nyugdíj mellett
Nyugdíj szüneteltetése:
Az öregségi és az öregségi jellegű korengedményes, előrehozott, csökkentett előrehozott nyugdíjakat szünetelteni akkor kell, ha a nyugdíjas nem töltötte be az öregségi nyugdíj korhatárt, és a tárgyévi járulékköteles keresete meghaladja a minimálbér tizennyolcszorosát. Itt a járulékköteles jövedelmen van a hangsúly, tehát pl. az osztálék nem számít ide, de a társas vállalkozói jövedelem már igen.

19. Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony

a) természetes személy munkáltató által kizárólag háztartási munkára,
b) kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő munkáltató által történő foglalkoztatásra,
c) mezőgazdasági, továbbá idegenforgalmi idénymunkára vagy
d) alkalmi munkára.

Egyszerűsített foglalkoztatás céljából a munkaszerződést legkésőbb a munka megkezdéséig írásba kell foglalni. A munkaszerződésre vonatkozóan az Eftv. (Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény) formaszerződést tartalmaz.
Nem kell munkaszerződést kötni az 5 napnál rövidebb időre történő alkalmazásnál,vagy növénytermesztési idénymunka esetében a munkaszerződést csak abban az esetben kell írásba foglalni, ha azt a munkavállaló kéri, illetve ha a foglalkoztatás egybefüggő időtartama a harminc napot meghaladja.
Amennyiben a munkaszerződést nem kell írásba foglalni, a munkáltató - kivéve a természetes  személy munkáltatót a háztartási munkára létesített egyszerűsített foglalkoztatás vonatkozásában - az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalókról jelenléti ívet vezet, amelyet a munkavállaló a munkavégzés megkezdésekor és befejezésekor aláír. A jelenléti ív foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatnak minősül, annak a munkavégzés megkezdéskor történő aláírása tanúsítja a munkaviszony létrejöttét. A munkáltató a jelenléti ív egy példányát a munkavégzés befejezésekor a munkavállalónak köteles átadni, a második példányt a tárgyévet követő ötödik év végéig köteles megőrizni. A jelenléti ív szigorú számadású nyomtatvány.

Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetés  Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy biztosítottá válik és a járulékfizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint kell teljesíteni.

Ettől eltérően a
a) természetes személy munkáltatónál háztartási munkát végző személy legfeljebb harmincegy napra kötött munkaszerződés alapján történő foglalkoztatása esetén, feltéve, hogy a tárgyhónapban ledolgozott napok száma a tíz munkanapot nem haladja meg, valamint
b) mezőgazdasági, növénytermesztési és idegenforgalmi idénymunka esetén  munkáltató a munkavállalónak kifizetett (nettó) munkabér 30 százalékával megegyező összegű közterhet fizet.

20. Gyermekvállalással kapcsolatos támogatások terhelik-e a vállalkozást?

Szülési szabadság (TGYÁS, GYED, GYES), valamint gyermekápolási táppénz esetén, a vállalkozásnak nincs semmilyen járulékfizetési kötelezettsége sem az alkalmazottak, sem a vállalkozó után (amennyiben a vállalkozásban nem volt személyes közreműködés). Ezeket az ellátásokat az Országos Egészségpénztár fizeti. De a gyermekgondozás után visszatérő munkavállalónak az évek alatt felgyülemlett szabadságát ki kell adni, ami azt jelenti, hogy több hónapig fizetni kell a dolgozónak a bért, az adóhivatalnak pedig a bérjárulékokat úgy, hogy a magánszemély még nem dolgozik. Ez egy mikrovállalkozásnak súlyos teher lehet. És ha szülés előtt táppénzre megy a munkavállaló, annak is vannak anyagi terhei a munkaadóra nézve. Ld. 21. pont.

21. A betegállomány vállalkozói terhei

Alkalmazott betegsége esetén a keresőképtelenség első 15 munkanapja a betegszabadság időszaka, melyre a munkáltató a bér 80%-át fizeti. Ezt ugyanúgy kell bérszámfejteni, mint a fizetést, ugyanazokat a járulékokat kell levonni, illetve utána megfizetni, mint a bér esetén. A keresőképtelenség 16. munkanapjától jár a táppénz, melyet az Országos Egészségpénztár folyósít. A kifizetett táppénz egyharmadát táppénz-hozzájárulás címén a munkáltatónak Országos Egészségbiztosítási Pénztár határozata alapján az APEH részére kell befizetni.

Egyéni vagy társas vállalkozó esetén nincs betegszabadság. Az ő esetükben az első naptól táppénz jár, melyet az Országos Egészségpénztár folyósít a magánszemélynek, de ebben az esetben is be kell fizetni az egyharmadát táppénz-hozzájárulásként.

22. Finanszírozási lehetőségek

A hitelintézetek min. 1 éves pozitív eredmény után szoktak működő vállalkozóknak hitelt adni, vagyis újonnan alapított cégeknek nem adnak hitelt, hiszen elég nagy a kockázatuk. Jelzáloghitelt akkor adnak vállalkozásnak is, ha van ingatlan a vállalkozás nevén, ami fedezetül szolgálhat. Lehet még személyi kölcsönnel vagy magán ingatlanra bejegyzett jelzáloghitellel próbálkozni.

Az Új Magyarország Mikrohitel program keretében induló vállalkozások is nyerhetnek támogatást, de ehhez egy nagyon jó üzleti ötletre van és egy a hitelezők számára meggyőző üzleti tervre van szükség, ami megmutatja a pénzintézet számára, hogy mire számíthat: milyen beruházási igénye van a vállalkozásnak, mennyi idő alatt térül meg, mekkora a kockázat, várhatóan hogy alakul majd a pénzforgalom, életképes-e a vállalkozói ötlet. Az is hozzátartozik, hogy elég kemény elvárásokat támasztanak azokkal a vállalkozásokkal szemben, amelyeket támogatnak (pl. évekre előre garantálni kell a folyamatos árbevétel-növekedést). Bővebb információ:

Mikrohitel lehetőségek Mezőgazdasági, vidékfejlesztési területen működő vállalkozásoknak: ÚMVP. Pályázatok: NFÜ. Finanszírozási lehetőségek: Finanszírozás.

Álláskeresők vállalkozóvá válása

Megjelentek az Állami Foglalkoztatási szolgálat honlapján a 2010-es vállalkozóvá válást segítő pályázatok. Amennyiben szeretne pályázni, az ehhez szükséges üzleti terv elkészítéséhez kérje alapítványunk segítségét. Írjon az efoldesi [at] seed [dot] hu címre!
A pályázási feltételek régiónként változnak, és az alábbi linkeken tekinthetők meg: Közép-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl.

23. Jövedéki adó

Jövedéki adó hatálya alá tartozó termékek a következők az ásványolaj, alkoholtermék, sör, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék, dohánygyártmány.

Az adót a termékek importálásának időpontjában vagy Magyarországon történő előállításának időpontjában kell kiszámítani.

Az adó mértéke és összege a termék típusának függvényében változik.

A jövedéki adó az általános forgalmi adóhoz hasonlóan a végfelhasználót terheli. Vannak azonban olyan esetek amikor a végfelhasználó a részére a termék árában áthárított jövedéki adó összegét visszaigényelheti (pl. mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után).

A jövedéki adó bevallásával és visszaigénylésével kapcsolatos teendőkről a Vám- és Pénzügyőrség honlapján lehet tájékozódni.

 

24. A vállalkozás működési költségei, ha nincs bevétel

A vállalkozásnak akkor is lehetnek működési költségei, adó ill. járulékfizetési kötelezettségei, ha nincs bevétele. Egyrészt, a főállású egyéni és társas vállalkozó után kötelező megfizetni a havi minimum járulékokat, és ha a vállalkozásnak alkalmazottja van, akkor annak bér- és járulék költsége is, mint rendszeres költség meg fog jelenni. Másrészt a könyvelői díjat, bankszámla vezetési költséget, a fenntartott iroda, telephely, üzleti költségeit, bérleti díját, rezsijét is folyamatosan fizetni kell.

25. Foglalkoztatást könnyítő lehetőségek

A START-kártyával rendelkező munkavállaló esetében a munkaadónak csökkentett járulékfizetési kötelezettsége van, mert annak egy részét átvállalja az állam. Típusai:

START Kártya - kiváltására jogosult, aki a huszonötödik életévét, felsőfokú végzettség esetén a harmincadik életévét még nem töltötte be, a tanulmányainak befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát. START Plusz Kártya - A GYES, GYED, GYET, valamint ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven belül (365 nap), illetve a GYES melletti munkavégzés, továbbá a tartósan álláskereső személyek (min. 12 hónapja regisztrált álláskereső) esetén váltható ki. START Extra Kártya - Aki az 50. életévét betöltötte, vagy életkorra való tekintet nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik.

Bővebben: Állami Foglalkoztatási Szolgálat.
Egyéb támogatási lehetőségek: ÁFSZ.

26. Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

A megváltozott munkaképességűek segítésére az Állami Foglalkoztatási Szolgálat  Rehabilitációs Információs Központok hálózatát működteti. Bővebben....
A mozgássérültek álláskereső fóruma: MOTIVÁCIÓ Alapítvány.

27. Munkavégzés kisgyerek mellett

A TGYÁS és a GYED mellett nem lehet munkát vállalni, különben megszűnik a jogosultság. Vállalkozni sem lehet, ami pontosítva azt jelenti, hogy pl. tulajdonosként, tagként szerepelhet a jogosult a vállalkozásban, de a személyes közreműködését ki kell zárni a társasági szerződésben, vagyis közvetlen jövedelme sem lehet.

Miután előbbiek mellett semmilyen kereső tevékenységet nem lehet folytatni, segítő családtagként vagy megbízási szerződéssel sem lehet munkát vállalni.

A GYES mellett már szabadon lehet munkát vállalni, vállalkozni, de azután ugyanúgy meg kell fizetni a járulékokat, mint normális esetben. Vagyis legalább a minimálbér utáni járulékokat kell megfizetni.
A kisgyerekesek munkavállalásának segítésével foglalkozik a Jól-Lét Alapítvány.

28. Üzlet megvétele

Egy üzlet átvételét lehetőleg ne a működtető cég megvásárlásával, hanem csak a tevékenység átvételével oldjuk meg. Úgy nincs kockázat az előző cég esetleges tartozásai, megvásárláskor fel nem mérhető esetleges kötelezettségek stb. miatt. A tevékenység változatlan formában történő átvételekor a működési engedélyt könnyített eljárás keretében adják meg.

29. Vállalkozás indítása - Hogyan kezdjem?

Nincs általános érvényű „menetrend", de van néhány olyan dolog, amire mindenképpen szükség van:

LÉPÉSEK	KÖLTSÉGEK
Egy életképes ötlet. Az ötletgazda dolga felmérni a piaci igényt, vagyis egy kis piackutatást kell végezni, hogy kik lehetnek a potenciális fogyasztók, ügyfelek. Legalább ugyanilyen fontos megvizsgálni, hogy ki lesz a konkurencia, és hogyan működik. Az ötlet értékelésében és a piackutatás módszertanában a SEED Alapítvány tanácsadásán tud segíteni.	Inkább sok energia, sok idő, költsége is van, de nem túl nagy (pl. telefonálás, internetezés stb. költségei)
El kell dönteni, hogy mi lenne a megfelelő társasági forma. Ez elsősorban attól függ, hogy egyedül vagy társsal vágsz bele, de rengeteg más tényező játszik közre - a tevékenység jellege, a munkapiaci státusz, a célszerű adózási forma, a felelősségvállalás.	Ha kell tanácsadás, akkor: SEED Tanácsadás
Célszerű elmenni az önkormányzat okmányirodájába, és megérdeklődni, hogy a tevékenységhez milyen végzettség szükséges, kell-e a helyiséghez működési engedély, telepengedély. Ez lényeges, mert ez elég sok adminisztrációt jelent, ráadásul az egyetlen forrás, ahol segíteni tudnak: a helyileg illetékes önkormányzat.	A kérelmek eljárási díja változó: 10-20.000 Ft körül vannak, illetve az egyes szakhatóságok is meghatároznak ilyen nagyságrendű díjat.
Mindenképpen tanácsos egy üzleti terv elkészítése, amelyből látható, hogy kb. milyen induló tőkére van szükség, milyen forrásszerzési lehetőségek vannak, mekkora a beruházási igény, mi mennyi idő alatt térülhet meg, hogy alakulnak majd a pénzügyek, milyen értékesítési és marketingeszközöket vethetünk majd be, mire számíthatunk a versenytársaktól.	Üzleti terv megírásában, ha segítség kell: SEED Tanácsadás
Ha egyéni vállalkozás lesz a forma, akkor az okmányirodánál kell beadni a kérelmet a vállalkozói igazolvány kiváltására. Egy jó könyvelőt is keresni kell.	Ld. 3.
Ha társas vállalkozást indítasz, akkor keress egy ügyvédet, akit megbízol a cégalapítással. Ő fogja elkészíteni az alapító okiratot (társasági szerződést), valamint bejegyezteti a vállalkozást a cégbíróságon. Az ügyvezető készíttethet aláírási címpéldányt közjegyzővel, de a társaság alapításakor az ügyvéd is készíthet aláírásminta hitelesítést. Ezen okiratok valamelyikét mindenképpen érdemes megcsináltatni, mert szinte minden ügyintézésnél kérik.	Ügyvédi költség + min. 15.000 Ft cégalapítási illeték a Cégbíróságon

30. EVA - Egyszerűsített vállalkozói adó

EVA törvény szerinti adózást válaszhat egyéni vállalkozó, és bt, kft egyaránt. Újonnan induló vállalkozás azonban nem választhatja. Minimum két lezárt pénzügyi év után választható. További feltétele, hogy a társaságban a váltást megelőző egy évben ne legyen 50 %-ot meghaladó szavazati joggal járó tulajdonosváltozás, az árbevétele az előző két évben, és a következő évben várhatóan éves szinten ne haladja meg a 25 millió Ft-ot és nem lehet a cégnek köztartozása. December 20-ig lehet az adóhivatalnál bejelenteni, ha a vállalkozás a következő év január 1-jétől EVÁ-s szeretne lenni. A már EVÁ-sként működő vállalkozásoknak a bejelentést megismételni nem kell. Az EVÁ-ból való kilépés akár év közben is kötelező, ha az árbevétel meghaladta a 25 millió Ft-ot, év végén pedig a vállalkozó döntése szerint megtehető.
Az EVÁ-t elsősorban olyan vállalkozásoknak ajánljuk, amelyeknek kevés költsége van, nem kereskedelemmel foglalkoznak, hanem például saját szellemi termékek előállításával, értékesítésével.
EVA esetén az áfával növelt bevétel alapján kell 30 %-ot adót befizetni, és ezzel a vállalkozó eleget tesz az ÁFA-fizetési kötelezettségének, valamint a nyereségadót és az osztalékadót is letudja. Vagyis, ha ezt és az iparűzési adót megfizette, akkor adózott nyereségként felveheti a megmaradó összeget.
Az EVÁ-s vállalkozónak is van könyvvezetési kötelezettsége.
Az APEH közérthető összefoglalója a témáról: IDE KATTINTVA
Még bővebben: APEH

31. Távmunka

AZ IKT fejlődése  a  gyártók és szolgáltatók számára új üzleti módszerek bevezetését teszi lehetővé  (e-business), beleértve a fogyasztók számára  nyújtott új tipusú  piaci szolgáltatásokat  (e-kereskedelem - e-commerce).

Az új, IKT-n alapuló, magas színtű szolgáltatások iránti elvárás teret nyert a közigazgatás területén is (e-közigazgatás).  Ezeknek az  új területeknek a működtetéséhez, működéséhez új típusú munkamódszerek bevezetésére, elterjesztésére van szükség.

A távmunka definíciója

A távmunka és az e-munka fogalmát egymást helyettesítve is szokták alkalmazni, az e-munka azonban tágabb értelemben használatos. Az e-munka defiiálásának szükségessége azt a jelenséget ragadja ki, hogy az információs technológia használatának terjedése új típusú feladatok megjelenését (pl. digitalizált adatnyilvántartást,  keresést), bizonyos feladatok bővülését (pl. internet alapú marekting tevékenység), a korábbitól eltérő, munkamódszerek meghonosodását, a munkavégézés időbeosztása, helye szempontjából tehát a korábbinál nagyobb rugalmasságot eredményezett. Az e-munka olyan munkavégzést jelöl, amelyhez  számítógép és internet vagyis  infokommunikációs eszközök használatára elengedhetetlenül szükség van.  Az e-mmunkavégzés tehát elvileg lehetőséget teremt hely és idő függvényében a korábbinál nagyobb rugalmasságra, de alapesetben nem tartalmaz a munkavégzés helyére vonatkozó semmilyen kikötést.

A távmunka a rugalmas munkavégzési formák egyike, az e-munkához képest szűkebb és tágabb is, az IKT mint munkaeszköz alkalmazása mellett feltételezi, hogy a munkavégzés helyszine a cég/intézmény központjától távol történik. Két különböző szempont szerint osztályozunk tehát a két fogalom esetében. A távmunka végzés tehát:  a megbízótól, munkaadótól TÁVOL, RENDSZERESEN, SZÁMÍTÓGÉPEN, ELEKTRONIKUS kapcsolat tartás segítségével végzett munka.

A távmunka szerepel a Munka Törvénykönyvében is, de az MT nem a távmunkát, hanem a hivatalos, munkaügyi jogi szempontú meghatározását adja a távmunkásnak   2004. évi XXVIII. törvény (X/A. fejezet, 192/D. §)-. Eszerint: 
„a távmunkás a munkáltató működési körébe tartozó tevékenységet rendszeresen az általa választott, a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen, információtechnológiai és informatikai eszközzel végző és a munkavégzés eredményét elektronikus eszközzel továbbító munkavállaló.”
A PricewaterhouseCoopers tanácsadó cég, amely 2005-ben vállalkozók körében a távmunka alkalmazását vizsgálta,  a következőképpen határozza meg a távmunka fogalmát: “A távmunka egy speciális munkaszervezési mód. A munkavégzésnek azt a formáját nevezik így, amelyben a munkaadó lehetőséget ad a munkavállalónak, hogy munkáját az irodától távol, más helyszínen végezhesse el. A távmunka a munkavégzés módját változtatja meg, a munkaviszonyra, az elvégzendő munka tartalmára, a felelősségi körökre nincs hatással.”

Outsourcing és távmunka: sok vállalkozás ismerte fel, hogy nem éri meg számára minden tevékenységet saját munkaerővel, belső tevékenységként végezni. Ilyenkor külső cégeket bíznak meg, akik egy-egy területet felvállalnak. Ezek elsősorban olyan tevékenységek, amelyek nem az adott cég fő tevékenységébe tartoznak, hanem a működést segítő szolgáltatások. Ezt nevezik outsourcingnak, magyarul kiszervezésnek. Az IKT fejlődésével a „kiszervezett” tevékenységek bizonyos köre szintén  távmunkában végezhető. Közismerten ilyen kiszervezhető  tevékenység a pl. a könyvelés,  (ezeket a külső cég távmunkában végezheti), ezzel szemben pl. a takarítás – egy szintén gyakran kiszervezett feladat -  nem végezhető távmunkában, mert nem szükségesek hozzá IKT eszközök.

Általánosságban fogalmazva, a távmunka egy munkavégzési forma, amikor a munkavállaló (fizetett munkatárs) munkáját teljes egészében vagy részben a szokásos munkavégzési helytől, vagyis a cég, intézmény központjától vagy telephelyétől távol végzi, és feladatai ellátásához, az eredmények továbbításához  az információs és kommunikációs technológia eszközeit alkalmazza. Ez leggyakrabban számítógépes munkavégzést jelent, oly módon, hogy a munkavállaló telefonon vagy interneten rendszeres kapcsolatban áll a cég központjával. A távmunka tehát nem egyszerűen azt jelenti, hogy valakinek nem kell bejárnia a munkahelyére, hanem otthon dolgozik Nem tekinthető távmunkásnak a bedolgozó, aki pl. otthon műanyag alkatrészekből egy készterméket állít össze, amelyért időről időre a cég egy másik munkatársa eljön és elszállítja, vagy aki otthon hímez, és hetente egyszer beviszi a szomszéd városba és ott leadja az elkészült munkákat. A különbség az, hogy a távmunkás munkájának része az információs technológia által biztosított folyamatos kapcsolat a szervezet központjával.

Magyarországon a távmunka viszonylag új fogalom, és habár egyre többször lehet olvasni róla, mégis  kevéssé ismert  a munkaadók körében. Ugyanakkor elsősorban a munkavállalók és a döntéshozók évek óta komoly elvárásokkal tekintenek erre a munkavégzési formára. Széles körben elterjedt nézet, hogy a munkaerőpiacról kiszorult, hátrányban lévő csoportok – mint pl. a mozgássérültek, kisgyermekes anyák, beteget ápolók - számára a távmunka munkahelyet teremthet és jelentős jövedelemnövelő eszköz lehet. Ez   valóban igaz bizonyos esetekben,  de alapvetően tévhit, hogy a távmunka általános megoldást jelet a fenti problémákra.

A távmunka típusai

A távmunka végzés típusait többféle szempont szerint csoportosíthatjuk

• A munkavégzés helye szerint
• A szervezet központjától távol végzett munka mennyisége szerint
• A foglalkoztatás  jogi keretei alapján.

1. Otthoni távmunka:

A legismertebb, éa tegyük hozzá, a munkavállalók nagy része által leginkább vágyott változat, amikor a munkavállaló a távolban lévő munkaadója megbízásából otthonában vagy annak közelébe kihelyezett munkahelyen személyi számítógépen végez el önállóan feladatokat. A munkát távközlési csatornán kapja, az eredményt is így  továbbítja, és a központban csak ritkán  kell személyesen megjelennie.

A távmunka trendjeit vizsgáló EcaTT (Electronic Commerce and Telework Trends – Elektronikus Kereskedelem és a Telemunka Fejlődésének Iránya) definíciója szerint az otthon végzett u.n. állandó távmunka  tiszta formájáról akkor beszélhetünk, ha az otthon teljesített munkaidő aránya meghaladja a teljes munkaidő 90 %-át. A különböző felmérések azt mutatják, hogy a kizárólag otthon végzett távmunkához képest jóval gyakoribb az u.n. alternáló távmunka, a mikor a munkavállaló akár hetente több napot is bent tölt a cég központjában.
Amennyiben a munkaválaló hetente kevesebb, mint egy napot tölt munkafeladatai ellátásával, otthon, ez a kiegészítő távmunka végzés kategóriájába tartozik.

A deiniciók sokságából felismerhető, hogy a szervezetek, az ellátandó feladatok sokfélesége a munkaválallók eltérő igényei, helyzete szerint a távmunka végzési formát igen rugalmasan lehet alkalmazni.

2. Mobil távmunka

Egyre gyakoribb az az eset, hogy a munkavállaló munkavégzés során jelentős időt tölt a munkavállaló otthonától és az irodától is távol (szállodában, vonaton, ügyfeleknél, stb)
Ez a  vevők elvárásához, a piac igényeihez leginkább alkalmazkodó távmunka végzési forma, nem csak a távmunkák között, hanem az összes foglalkoztatási forma tekintetében is. Ebben az esetben a munkavégzés helyszíne változik, a munkavégzés tartalmától függően. A mobil távmunkás lap-top illetve egyéb mobil kommunikációs eszközök segítségével végzi feladatait, tartja a kapcsolatot a munkáltatójával, ugyanakkor a vevőkkel, megrendelőkkel személyes kontaktust alakít ki. Az EcaTT meghatározása szerint mobil távmunkának minősül az a munkavégzés, amikor a távmunkás hetente legalább 10 munkaórát úton tölt, a munkahelye és a megrendelők között, vagy legalább ennyi időt a beszállítóknál, az ügyfeleknél,  rendezvényeken, vagy otthon dolgozik . Tipikus példája a mobil távmunkásnak a biztosítási ügyintéző, pénzügyi tanácsadó, stb.

Távmunka telecenterben

Külföldön gyakran, nálunk elég szórványosan fordul elő, hogy teleházban, közösségi házban vagy a cég, intézmény egy kihelyezett irodájában végeznek a dolgozók munkát. Ebben az esetben a távmunkás saját otthona helyett a cég központjától szintén távol eső telecenterben dolgozik, ahol rendelkezésére áll a számítógép és az Internet a munkája végzéséhez.  A szervezet központjával a kapcsolattartás ugyanúgy IKT eszközökkel történik, mintha otthon dolgozó távmunkás lenne. A teleközpont működhet vállalkozásként azzal a céllal, hogy akár egyidejűleg több cég munkatársai számára is – irodai szolgáltatásokat – számítógéphasználatot, internetet, fénymásolást, titkári szolgáltatásokat  - nyújt.

A teleközpontban végzett munka nem azonos a területi irodával, mivel ez utóbbi a helyi piacok kielégítésére települ a központtól távolabbi helyszínekre, és nem feltétlenül használnak benne a munkatársak információs technológiát. A telecenterben végzett munka előnye lehet, hogy az infokommunikációs eszközöket teljes egészében avgy részben biztosító  teleközpont pl. bizonyos karbantartási, rendszergazda feladatokat is ellát,megkönnyítve az ezen a területen nem annyira felkészült munkavállalók munkavégzését.

Lehetőség van távmunkás felvételére pályázni: BMIK.

32. Segítő családtag

Tbj. 4.§ g) Segítő családtag: az egyéni vállalkozónak, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetes személy tagjának az a közeli hozzátartozója, aki az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásában, illetőleg a társaságban személyesen és díjazás ellenében - nem munkaviszony keretében - munkát végez, kivéve azt, aki saját jogú nyugdíjas, továbbá aki özvegyi nyugdíjban részesül, ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
Azaz csak egyéni vállalkozónak, vagy kkt-nek ill. bt-nek lehet segítő családtagja.
Családtag minimum 40 órás állásban, legfeljebb minimálbért kaphat, ha ennél kevesebbet dolgozik, akkor ennél arányosan kevesebb pénzt kap. Ha az előbbi korlátot átlépik, akkor a családtag már alkalmazottnak fog minősülni. A segítő családtagok után járulékokat és tételes egészségügyi hozzájárulást akkor kell fizetni, ha az ebből származó jövedelme eléri a havi minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napra számítva annak harmincad részét. Ez alatt 11%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.
Ki lehet segítő családtag? A vállalkozó közeli hozzátartozója, élettársa, egyeneságbeli rokonának házastársa, házastársának egyeneságbeli rokona, valamint testvérének házastársa. Közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.
A fenti személyek ingyenes segítségét senki nem kifogásolhatja, de egy munkaügyi ellenőrzésen ingyen dolgozó barátot már nem találhatnak, különben a hatóság bírságol.

33. HACCP rendszer

A minőségirányítás külön szakma, rengeteg tanácsadó cég működik, amely a HACCP rendszer bevezetésével foglalkozik. A szakértői költség százezres nagyságrendű lehet, de ez nagyban függ a tevékenység jellegétől, bonyolultságától. A kézikönyvet mindenképpen érdemes áttekinteni: EU Tájékoztatási Szolgálat.

34. Exportindítás

A hazai cégek külföldi piacokra lépésével az ITD Hungary nevű szervezet (http://www.itdh.hu/) foglalkozik: ők felelnek Magyarország és a magyar állampolgárok, vállalatok külgazdasági kapcsolataiért, alapos piacismeretük van minden országról, sőt segítenek háttér információval a kapcsolatépítésben, külföldi cégalapításban.

35. Kereskedelemre vonatkozó szabályok

Bármilyen kereskedelemről legyen szó a szükséges végzettségről a helyi okmányiroda ad kizárólag pontos felvilágosítást. Végzettség akkor biztosan nem kell, ha valaki kizárólag a saját maga által előállított termékeket forgalmazza. Az üzlethelyiségre működési engedélyt kell kérni. A kérelmet az helyi polgármesteri hivatal illetékes osztályához kell beadni.
Csomagküldő, webkereskedelem: ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint egy hagyományos kereskedelmi egységre azzal a kivétellel, hogy nem kell üzlethelyiséget fenntartani. Csomagküldő kereskedelem az „tevékenység, amelynek során a kereskedő kizárólag a termék ismertetőjét juttatja el bármely formában a vásárlóhoz vagy reklámban hívja fel a figyelmet a termékre, és az ismertető vagy reklám alapján kiválasztott és megrendelt terméket szállítja (szállíttatja) a megjelölt címre."
A kereskedelemről szóló törvény: Kereskedelmi törvény.
Egy termék vagy termékcsalád forgalmazása előtt mindenképpen célszerű felvenni a kapcsolatot a gyártóval, hiszen az általa gyártott termék forgalmazásáról neki van joga dönteni (gyakoriak például a kizárólagos képviseletek, forgalmazói jogok).

Export-import kereskedelmi tevékenységek nyilvántartásba vétele, engedélyezése: http://www.mkeh.gov.hu/.

36. Milyen költségeket lehet elszámolni?

A vállalkozás bevételszerző tevékenysége érdekében felmerült, a vállalkozási célú költségeket lehet elszámolni. Általánosságban elszámolhatóak az irodafenntartás költségei, a rezsiszámlák, a telefon-, internet előfizetés, az irodaszerek, gépek, berendezések, bútorok költségei. Ha a saját lakásunkban van az iroda, akkor csak az irodára eső arányos rész számolható el. Kereskedelemben elszámolható az árukészlet beszerzési költsége, gyártásnál, szolgáltatásnál pedig az alapanyagok, munkadíjak, alvállalkozói költségek. Szintén elszámolhatók az igénybe vett szolgáltatások (pl. könyvelő, ügyvédi költség stb.).

37. Adószámos magánszemély

Valamely önálló tevékenység végzése céljából - ha azt nem egyéni vállalkozóként szeretnénk végezni - adószámot lehet kérni a lakhely szerint illetékes adóhivatalnál. Az adószám igénylése díjmentes. A 06-40-42-42-42-es ügyfélszolgálati számukon lehet érdeklődni, hogy egy adott tevékenység végezhető-e ilyen formában. Ha nincs bevétel, nem kell közterheket fizetni. Ha van, akkor járulékokat és SZJA-t kell fizetni. Ha adószámos magánszemélyként valaki számlát ad, akkor a megbízója csak a járulékokkal és az SZJA-val csökkentett összeget fizetheti ki.
Bővebben: adószámos magánszemély

38. Egyablakos cégalapítás

Az egyablakos ügyintézés azt jelenti, hogy azok az adatok, amelyek a Cégbíróságra bekerülnek, automatikusan eljutnak az APEH-hez is. De vannak olyan adatok, amelyeket a Cégbíróság nem kér be (az ügyvezető adóazonosító jele és az iratőrzés helye), ezeket külön kell bejelenteni. Ezen kívül azt is be kell jelenteni az APEH felé, hogy ki lesz az a személy, aki a vállalkozás adóbevallásait, adatszolgáltatásait elektronikus eljuttatja az adóhivatalhoz.

39. Álláskeresők vállalkozóvá válása, munkavállalása

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál lehetőség van két pályázatra is, amely a munkanélküliek vállalkozóvá válását segíti.
A vállalkozás indítását elősegítő pályázat keretében
a) 3 millió Ft-ig terjedő kamatmentes tőkejuttatást lehet igényelni visszatérítendő vagy vissza nem térítendő formában, valamint
b) legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb munkabér összegéig terjedő vissza nem térítendő támogatást (önfoglalkoztatói támogatás).
Tőkejuttatásnál 20%-os önrész és anyagi biztosítékok szükségesek. Bővebb információ az ÁFSZ honlapján itt és munkaügyi központokban. A SEED Alapítvány a pályázathoz szükséges üzleti terv elkészítésében évek óta nyújt sikeres támogatást. Amennyiben segítségre van szükség, az afabian [at] seed [dot] hu (afabian@seed.hu) címen várjuk az megkeresést.

A pályázási feltételek régiónként változnak, és az alábbi linkeken tekinthetők meg:

Közép-Magyarország

Észak-Alföld

Dél-Alföld

Közép-Dunántúl

Dél-Dunántúl

40. Szakképzési hozzájárulás

A jogszabály szerint a szakképzési hozzájárulást a dolgozó képzésére lehet felhasználni. Témáját, tárgyát tekintve olyan képzés jöhet szóba, ami az adott munkakör betöltéséhez szükséges, és a cég tevékenységi köre indokolja. Vagyis fontos, hogy például a munkaköri leírásban elő legyen írva a képzés.
Összegét tekintve 1 fő munkavállaló esetében a bruttó bér 1,5%-ának a 60%-a. Amennyiben nem használjuk fel ezt az összeget, akkor az állam számára hozzájárulásként be kell fizetni.

Ha a munkáltató mikro- vagy kisvállalkozás, akkor a teljes szakképzési hozzájárulás legfeljebb 60%-át, ha egyéb szervezet, akkor 33%-át használhatja fel dolgozói képzésére. A képzéseknek a következő feltételeknek kell megfelelni (2003. évi LXXXVI. törvény):
3. § A hozzájárulásra kötelezett az Fktv. 20. §-ában meghatározott felnőttképzési szerződés, és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti tanulmányi szerződés (a továbbiakban: tanulmányi szerződés), vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett képzés költségeivel akkor csökkentheti - mikro- és kisvállalkozások esetében legfeljebb 60 százaléka, egyéb hozzájárulásra kötelezettek esetében legfeljebb 33 százaléka mértékéig - az Szht. 3. §-ának (3) bekezdésében meghatározott bruttó kötelezettségét, ha a következő feltételeknek együttesen megfelel:
a) a képzés az Fktv.-ben, illetve a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet 1-4. §-ában foglaltak szerint történik;
b) a képzés az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) szereplő szakképesítést ad, vagy megfelel a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. §-a (1) bekezdésének c)-e) és g) pontjai valamelyikében foglaltaknak, vagy nyelvi képzés;
c) a képzés minimális időtartama 20 óra;
d) a teljes képzési óraszám
da) szakmai képzés, vagy legfeljebb 30 százaléka általános képzés, nyelvi képzés, illetőleg a képzéshez kapcsolódó felnőttképzési szolgáltatás, vagy
db) a munkavállaló munkakörének ellátásához szükséges önálló nyelvi képzés, vagy legfeljebb 30 százaléka általános képzés, illetőleg a képzéshez kapcsolódó felnőttképzési szolgáltatás;
e) a képzésre az Európai Unió tagállamainak területén kerül sor;
f) a hozzájárulásra kötelezett az 5. §-ban meghatározott adatszolgáltatást teljesítette.

A SEED vállalkozói képzéseit is el lehet számolni a szakképzési hozzájárulás terhére.

41. Nem rendszeres munkavégzés számla nélkül: megbízási szerződés

Ha egy magánszemély nem egyéni vállalkozó, nem rendelkezik adószámmal és megbízzák egy egyszeri feladat ellátásával, akkor azt megbízási szerződés megkötése után lehet teljesíteni. A megbízási díj kifizetése előtt a megbízó nyilatkoztatja a megbízottat arról, hogy az elvégzett tevékenységével kapcsolatban mennyi igazolható költséget fog elszámolni (max. a megbízási díj 50%-a), és a nyilatkozat figyelembevételével levonja a megbízási díjból a mindenkori jogszabályok szerinti járulékokat és a személyi jövedelemadót. A megbízó a megbízottnak csak a járulékokkal, személyi jövedelemadóval csökkentett összeget fizetheti ki.

42. Termékdíj

A termékdíjköteles termék után termékdíjat fizet a belföldi előállítású és az Európai Közösségen belüli behozatal esetén a első belföldi forgalomba hozó vagy saját célú felhasználás esetén a felhasználó. Import esetén a vámadósnak keletkezik fizetési kötelezettsége.

Termékdíjköteles termékek:
-    gumiabroncs,
-    csomagolás és kereskedelmi csomagolás,
-    hűtőközeg,
-    akkumulátor,
-    egyéb kőolajtermék,
-    információhordozó papírok közül a reklámhordozó papír,
-    elektromos és elektronikai berendezés.

A termékdíj tekintetében a bevallási és befizetési kötelezettséget a VPOP felé kell teljesíteni olyan gyakorisággal ahogy az egyéb adónem tekintetében az adott vállalkozásnak elő van írva a bevallási kötelezettség.
Bővebben: VPOP

43. EKHO

A kisgyerekes szülők közvetlenül érzékelik a gyermekgondozással foglalkozó intézmények kapacitáshiányát, vélhetőleg ezért gondolkodnak egyre többen ilyen jellegű vállalkozás indításában. Szakértőnk, Grosch Mária (OGySzN-gyermekek napközbeni ellátása szakértő, Fehér Kereszt Egyesület ügyvezető) segítségével, állítottuk össze ezt a pontot.

Normatív támogatás

A gyermekvédelmi törvény hatálya alá tartozó gyermekek számára személyes gondoskodást nyújtó napközbeni ellátások közül csak a bölcsőde és a családi napközi részesül állami támogatásban, az alternatív napközbeni ellátásokat, mint pl. az időszakos gyermekfelügyeletet és a játszóházat nem támogatja a központi költségvetés. Ha családi napközi működtető az alaptevékenységén kívül időszakos gyermekfelügyelettel és/vagy játszóházzal is segíti a gyermekes családokat,  a normatív állami támogatás ebben az esetben is csak a családi napközi férőhelyekre illeti meg.
 

A vállalkozás formájáról, a gondozás típusairól

A gyakorlatban, ha a családi napközi nem a működtető saját háztartásában nyújtja a gyermekfelügyeletet, hanem bérelt ingatlanban, akkor a költséghatékonyabb működtetés érdekében a kis létszámú családi napközi mellett jó kiegészítő tevékenység a játszóház és az időszakos gyermekfelügyelet. Ha a főtevékenység a játszóház és az időszakos gyermekfelügyelet, de jelentkezik az állandóbb felügyeletre vonatkozó igény is a dolgozni igyekvő szülők részéről, akkor ha a feltételek megengedik, indokolt és fenntarthatóbb működést tesz lehetővé, ha a kínálat növekedik és a vállalkozó az államilag is támogatott családi napközi szolgáltatással bővíti tevékenységét.
A nonprofit kft. vállalkozási forma a családi napközi és a bölcsőde esetében azt jelenti, hogy az önkormányzati fenntartású szolgáltatásokkal megegyező mértékű állami támogatásban részesülhetnek ("sima", forprofit cégeknek csak a normatíva 30 %-a jár).

Működési feltételek, szükséges képzettség

A gyermekjóléti törvényben található szabályozás a gyermekek ellátásához tartozó személyes gondoskodás körébe utalja a gyermekek állami normatívával is támogatott napközbeni ellátási formái - bölcsőde, családi napközi - mellett a házi gyermekfelügyelet és az alternatív napközbeni ellátásokat. Ezek mindegyike működési engedélyköteles tevékenység, a beindításukhoz és végzésükhöz szükséges feladatok a 2002/259-es kormányrendeletben találhatók.

Az alternatív napközbeni ellátásokhoz tartozik az időszakos gyermekfelügyelet és a játszóház, melynek szakmai feltételrendszerét a 15/1998-as NM rendelet tartalmazza (51.bek., illetve a rendelet mellékleteiben).

Az alternatív ellátások szakmai képesítésre és az ellátható gyermekek létszámának meghatározására az ellátni kívánt gyermekek életkorától és a tárgyi feltételektől függően a működési engedély kiadása során kerül sor, a szakmai program és a gondozási hely ismeretében.

Bővebb információ:
Fehér Kereszt Közhasznú Egyesület (gyermekjóléti alapellátási szolgáltatások helyettes szülő és családi napközi hálózat)

45. Közösségi adószám, külkereskedelem

Közösségi adószámot kell igényelnie annak az általános forgalmi adó alanynak, speciális esetekben a nem általános forgalmi adó alanynak és az egyszerűsített vállalkozói adó alanynak, aki az Európai Közösség valamely másik tagállamában illetőséggel bíró adózóval szeretne kereskedelmi kapcsolatot létesíteni.

Kereskedelmi kapcsolatnak minősül a termékbeszerzés, és -értékesítés, valamint a 2007. évi CXXVII. tv. (Áfa tv.) 37.§., 40-41.§. és 43-46.§.-ai szerinti szolgáltatások nyújtása és igénybevétele. Ha a vállalkozó nem terméket értékesít/vásárol és a szolgáltatást nem tartalmazza a felsorolt paragrafusok egyike sem, akkor nem kell kérnie közösségi adószámot.

A közösségi adószám igénylésének módja attól függ, hogy a magyar adózó rendelkezik-e már adószámmal vagy sem.

Abban az esetben, ha még nem rendelkezik adószámmal:

• cégbejegyzésre kötelezett adózók a „Cégbejegyzési kérelem” cégbíróságra történő benyújtásával,
• vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenységet végezni kívánók a „ Kérelem az egyéni vállalkozói igazolvány kiadásához, cseréjéhez, pótlásához” elnevezésű nyomtatványnak a jegyzőhöz történő benyújtásával,
• közvetlenül az adóhatósághoz bejelentkező adózók (pl. adószámos magánszemélyek) a hatályos ’101, ’201 jelű adatbejelentő lap benyújtásával kérhetik a közösségi adószám megállapítását.

Ha már rendelkezik adószámmal, akkor a hatályos ’102, ’102/E, ’202, illetve ’202/T jelű változásbejelentő lapon lehet az a közösségi adószám megállapítását igényelni.

Ha EU tagországban működő társaságnak ad el magyar vállalkozás valamit, akkor adómentesen állítja ki a számláját (nagyon fontos hogy mindkét fél közösségi adószámát fel kell tüntetni a számlán). és az adóbevallásban a külön erre létrehozott adómentes sorban kell feltüntetni ezeket a tételeket.

Ha EU tagországban működő magánszemélynek ad el magyar vállalkozás valamit, akkor fel kell tüntetni az áfa-t a számláján. Tehát a főszabály az, hogy akkor lehet adómentesen számlázni, ha mindkét fél rendelkezik közösségi adószámmal.

Az APEH honlapon le lehet (célszerűen le kell) ellenőrizni a másik fél közösségi adószámát. Mivel magánszemélynek nincs ilyen, neki nem lehet adómentesen számlázni.

Kereskedelmi tevékenységek nyilvántartásba vétele, engedélyezése: http://www.mkeh.gov.hu/.

***

Tovább linkek a vállalkozásokkal kapcsolatban:

Hasznos linkek