Ciprusi tanulmányút

Augusztus 21-től a SEED Alapítvány kuratóriuma egyhetes tanulmányútra utazott Ciprusra. A munkatársak közül én kísértem el őket, ami annyit jelentett, hogy az Anikó által előkészített úton én végeztem a helyi szervezési, tolmácsolási feladatokat.

A tanulmányút fő célja az volt, hogy a már korábban megismert Panikkos Poutziouris professzor, a Ciprusi Nemzetközi Menedzser Központ professzora segítségével érdekes vállalkozásfejlesztési ismereteket és tapasztalatokat gyűjtsünk. Ezekre elsősorban a családi vállalkozások területén tervezett új komplex projektünk megvalósításához van szükségünk, de más területeken is szerettünk volna hasznos ismereteket szerezni. No meg ilyenkor mindig nagyon hatékonyan lehet személyes kapcsolatokat építeni a megismert szakemberekkel, és új szervezeteket vonhatunk be a kapcsolatrendszerünkbe. A fentiek mellett fontos volt az is, hogy a kuratórium és a felügyelő bizottság tagjai - akik munkájukat önkéntesként látják el - régóta igényeltek egy olyan intenzív munka- és együttműködési lehetőséget, amelyre itthon elfoglaltságaik miatt soha nincs lehetőség. Márpedig most igen sok a SEED jövőjével kapcsolatos tennivaló, döntenivaló.

Az egyhetes út központi eleme a Panikkos Poutziouris - kuratóriumunk elnökével korábban is szakmai kapcsolatban álló - professzor segítségével megszervezett találkozó volt, ahol különböző intézmények képviselői fogadták delegációnkat. A fogadó fél részéről jelen voltak:

• Dr. Theodore Panayotu, a CIIM igazgatója
• Panikkos Poutziouris professzor
• Andreas Nicolaou, Kereskedelmi, Ipari és Turizmus Minisztérium
• Julia Papakyriacou, a Ciprusi Vállalkozó- és Menedzsernők Szövetsége elnöke,
• George Panayides, az Ciprusi Állami Humánerőforrás Fejlesztési Hatóság Tréning igazgatója
• Ms. Marianne Shiarly, a Ciprusi Kereskedelmi és Iparkamara munkatársa, a Ciprusi-Magyar Vállalkozói Egyesület titkára.

Résztvevők a magyar oldalról:

• Laczkó Zsuzsa, SEED, igazgató helyettes
• Vecsenyi János, SEED kuratóriumi elnök, a Budapestui Corvinus egyetem professzora, a GE Money Bank oktatási vezetője
• Balogh Tamás, kuratóriumi tag, a GKM Technológiai és Innovációs Főosztályának vezetője
• Bódy György, kuratóriumi tag, a Szegedért Alapítvány vezetője, non-profit pénzügyi szakértő
• Kővári Tibor, kuratóriumi tag, a Magyar Fejlesztési Bank nyugalmazott vezető munkatársa
• Éliás László, felügyelő bizottsági tag, a Merkantil Bank vezető munkatársa
• Nagy József, felügyelő bizottsági tag, a Pénzügyminisztérium főtanácsadója
• Tolnai Isván, pénzügyi tanácsadó, a SEED Alapítvány auditora
• Radnai Tamás, a Hungary.Network Zrt. elnök-vezérigazgatója

Emellett résztvett a rendezvényen Varga-Haszonits Zoltán, a Ciprusi Magyar Nagykövetség attaséja.

Először  megtekintettük a Ciprusi Nemzetközi Menedzsment Intézetet (Cyprus International Institute of Management – CIIM), amely egy non-profit posztgraduális oktatási intézmény, és a világ minden tájáról fogad diákokat. Megismerkedtünk az oktatási intézmény működésével, finanszírozási módszereivel, a hallgatók összetételével.

Az augusztus 27-i megbeszélésen a szervezet bemutatását kölcsönös résztvevői bemutatkozás követte. Ezután rövid előadásban bemutattam a SEED Alapítvány legfontosabb tevékenységeit, majd a ciprusi résztvevők mutatták be intézményüket és ezek működési területeit. Ezután beszélgetés következett a vállalkozás-fejlesztés Ciprusban alkalmazott legjobb gyakorlatairól, a  ciprusi gazdaság helyzetéről, a jelenlévő szervezetek kérdéseket tettek fel a SEED Alapítvány és a GKM vállalkozásfejlesztési programjaival kapcsolatban. Részletesen beszéltünk a  ciprusi nők helyzetéről, a nekik szóló vállalkozástámogatási formákról, illetve ezek hiányáról, valamint a ciprusi családi vállalkozások helyzetéről.

Megállapondtunk abban, hogy folytatjuk a közös munkát – Poutziouris professzor külső szakértőnk lesz a családi vállalkozás projektünkben, a Ciprusi Vállalkozó- és Menedzsernők Szövetsége elnökasszonyával is kapcsolatban maradunk.

A találkozó mellett családi vállalkozásokat is megismertünk, no és persze beleláttunk egy kicsit jobban egy különös történelmi múlttal és politikai helyzettel “megáldott” ország mindennapjaiba. Ami a gazdasági életet és a vállalkozások helyzetét illeti, Cipruson meghatározó szerepe van az igen alacsony nyereségadónak, illetve a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség magas küszöbének. Emellett fontos, hogy valóban a turizmus a húzó ágazat. Az alacsony adók, a vonzó gazdasági környezet és az ország földrajzi elhelyekedése vonzza az országba letelepedni vágyó gazdag közelkeletieket és oroszokat. Ők pedig akkor kapnak letelepedési engedélyt, ha hozzák a “bukszájukat” is. Az ország megosztottsága komoly feszültségforrás, de ez a görög oldal gazdasági eredményeit nem befolyásolja.

Ciprusról, a történelméről, a politikai helyzetről és a lehetséges megoldásokról éppen mostanában a magyar sajtóban is lehetett olvani – legutóbb pl. a Népszabadság augusztus 28-i számában (nem mi rendeltük meg így :-)). De a ciprusi nőkről nem nagyon hallani sehol, úgyhogy néhány dolgot én most megosztok az olvasóval.

A ciprusi görögök hagyományosan nagyon vallásosak, nem csoda hát, hogy a párkapcsolatok elsődleges formája a házasság. A családonkénti gyermek átlag 2,8, az állam kiemelten a 4 vagy több gyermekeseket támogatja hatalmas havi összeggel, de a 3 illetve 2 és 1 gyermeket nevelők is kapnak családi pótlékot. Az iskola csak kb. 1 óráig tart, nincs napközi, hosszú téli és nyári szünetek vannak, pláne nem jellemző a bölcsőde vagy óvoda, tehát forrásaink szerint a gyermekes nők többsége - legalábbis amíg a gyerekek kicsik - otthon van. A családok hagyományosan összetartóak, a házasságba a feleség általában a szülei által neki a közelben már felépített házat, lakást visz, így a közelség is adott a segítség nyújtáshoz. A nagycsaládban állítólag a mama – anyós dirigál. Cipruson nem gond az öregek ápolása, ez is a nők feladata. A nők többsége ugyanakkor ma már egyetemet végez, de szemben a fiúkkal, akik nagy presztizsű, drága külföldi egyetemeken tanulnak, a lányokat a családjuk látótávolságban szereti tudni, tehát ők Cipruson tanulnak. Mégpedig olyan területen, ami Cipruson is van (orvosegyetem pl. egyáltalán nincs).

A fentiek ellenére a női foglalkoztatottság magas – 58,5% volt 2005-ben, de ez több, mint 21%-al alacsonyabb a férfiak foglalkoztatottsági rátájánál. Ugyanakkor az EU által 2010-re kitűzött célokat - férfi:70%, nő: 60% - már most is majdnem teljesíti. Nem találtam arra adatokat, hogy emögött magas női munkaerőpiaci jelenlét mögött mennyi részmunkaidős foglalkoztatottság van. Viszont ki kell emelni, hogy az alacsony iskolai végzettségű nőknek csak 30%-a dolgozik. No és a bérek között náluk is kb. 25% az eltérés a férfiak javára.

Összefoglalva nagyon hasznos út volt, sok tanulsággal, tapasztalattal és sok új kapcsolattal. Lentebb egy csoportkép a 27-i találkozó résztvevőiről.

Zsuzsa  

• seed's blog